Istenben hinni

Jézus: "Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel NAPONKÉNT a keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, megmenti azt." (Luk 9:23, 24)

A kereszt szimbólum eredete

2015. március 14. 10:18 - 7475 (törölt)

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://7475.blog.hu/api/trackback/id/tr887267711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

7475 (törölt) 2015.03.14. 12:25:35

Fontos:
Azért, mert más forrásból is idézek, az nem azt jelenti, 1. hogy mindennel egyetértek az idézett anyagban, 2. hogy az adott forrás más témákra vonatkozó elméleteivel, következtetéseivel, eredményeivel egyetértek vagy elfogadom azokat.
Akkor miért idézek másoktól?
Egy célom van csupán, hogy látszódjon, amit JT tanítanak, azt más emberek is, más közösségek is felismerik, elfogadják, tanítják.
De mégis van egy különbség: míg más emberek, csoportok az igazság egy-egy szeletét látják (részben vagy egészben), addig JT-nál van meg legteljesebb mértékben az Igazság ismerete (Istenre, Jézusra, Isten szent szellemére, az emberiség jövőjére, Isten ellensége, Sátánra vonatkozóan; hogy mik azok cselekedetek, amit MEG KELL tennünk, amivel kimutathatjuk, hogy valóban elfogadjuk és szeretjük Istent, .és mik azok a 'jó' cselekedetek, amik által nem érdemel ki senki semmit, és amikre hivatkozva senki nem nyer bebocsátást a 'mennyek országába'.)

Persze ez sokaknak nem tetszik több okból sem. Egyet meg is említenék:
Igazságtalannak tartják.
"Mi az, hogy csak ti, és a többiek, miért nem tudhatják? Vagy azon többiek, miért nem tudhatják, akik még csak nem is halottak az igazságról, mert pl idő előtt meghaltak, vagy olyan helyen laknak?"
És ez valahol jogos is, DE:
Ez régen is így volt. Rengetegen haltak meg úgy, hogy még csak nem is hallottak az igazságról (sokan persze hallottak róla, csak nem fogadták el), és csak pár ember, vagy egy kisebb csoport/nemzet ismerte az Élő Istent az egész világon.
És ez ma is így van.
Ha a viszont a végét nézzük (mert minden jó, ha a vége jó!), láthatjuk, és kezdhetjük megérteni, hogy itt semmiféle igazságtalanságról nincs szó.
Miért?
Mert mindannyian feltámadunk, és tökéletes emberként mindenki ugyanazon feltételek mellett élhet, tanulhat, dolgozhat Jézus Krisztus királysága alatt.
Mert nem ez a mostani az igazi élet, sőt, még az ezer év alatt leélt élet sem, hanem az lesz az igazi élet, ami az ezer év után, az ezer évet követő utolsó próba után kezdődik, ami már örökké fog tartani.

A halál? Nekem már volt benne részem nem is egyszer (nem haltam meg valójában - habár lehet, hogy közben egy kicsit mégis -, de abban a hiszemben vesztettem el az öntudatom, hogy meg fogok halni), és három dolgot bizton állíthatok:
1. hihetetlen békesség, megbékélés, belenyugvás öntötte el az elmém, de az egész testemet is, és semennyi félelem nem volt bennem,
2. utána nem emlékeztem a fájdalomra, bárhogy is próbáltam felidézni.
A következtetésem: Isten, a többféle védelmi mechanizmus mellett, a halállal/a halál elviselésével kapcsolatban is belénk épített egyet.
3. a halál egy apró töréspont egy ember életében, akármeddig is tartson (öt percig, öt napig, ötezer évig), vagyis az ébredés pillanatában nem érzékeljük az elmúlt időt. Vagyis az ggyik pillanatban lecsukjuk a szemünket, a másik pillanatban már ki is nyitjuk.

Később majd írok bizonyos dolgokról részletesebben is, bibliaversekkel megtámogatva, de nem nagyon részletesebben, mert alapvetően az egyszerűség lenne a cél.
süti beállítások módosítása